Kohán István

Egy budapesti zenei általános iskolában, 10 évesen kezdődött életre szóló kapcsolatom a klarinéttal: minden diáknak kötelező volt hangszert tanulnia, és mivel nem voltam egyszálbélű legény, a fúvós hangszerek közül választva találtam rá a klarinétra. Azóta elválaszthatatlanok vagyunk.

 

Végigjártam a zeneiskola-konzervatórium-főiskola képzési szintjeit, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében diplomáztam 1985-ben.

Diákként a Szent István Gimnázium Szimfonikus Zenekarának tagja voltam, majd a Kopjafa együttesben játszottam magyar népzenét. 1981-ben kezdtem zenélni a Budapesti Operettszínházban, ahol a mai napig tag vagyok.

 

Mindig érdekelt a különböző népek zenéje, ezért is örültem, amikor 1990-ben Jávori Ferenc meghívott a Budapest Klezmer Band klarinétosának. Az első pillanattól fogva elvarázsolt a klezmer zene. Ez a sokszínű hangzásvilág a közönségre és az előadóra egyaránt nagy hatással van. Amikor az első próbák elindultak nem sejtettem, hogy ez nem csak egy tiszavirág-életű próbálkozás, hanem életem meghatározó része lesz, tele jó koncertélményekkel, külföldi turnékkal és nagyszerű új barátokkal. A színház, a tánc és a zene találkozásából létrejövő közös színpadi produkciók különösen közel állnak a szívemhez.

 

A zenélés mellett mindig is érdekelt a pedagógia és a hangszeres oktatás. Már főiskolásként elkezdtem tanítani, azóta nagyon sok tehetséges gyereket „neveltem fel”, és szerettettem meg velük a zenét. Országos versenyeken számos tanítványom ért el kiemelkedő eredményt, hét alkalommal az én buksimat is megsimogatták a „kiváló felkészítő-tanár” díjjal. Közel 40 növendéket irányítottam zenei pályára, akik közül ma is sokan tanítanak, aktív részesei a magyar és a külföldi zenei életnek. Jelenleg a Tóth Aladár Zeneiskolában tanítok, és egyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem alapfokú gyakorlatvezető és módszertan tanára vagyok. 2015-ben „mentor tanár” fokozatot szereztem.

 

Úgy érzem, boldog ember vagyok, mert az egymással kölcsönhatásban álló tanári hivatás és az előadóművészet szakmai teljességet adnak. Mindkettő aktív része az életemnek és hatalmas energiákat tudok meríteni belőlük. Családommal együtt a zene világában vagyunk otthon: feleségem, Anikó fuvolatanár, Pisti fiam klarinétművészként Tokióban tanít azon az egyetemen, ahol az MA diplomáját szerezte, valamint szép szólista karrier előtt áll. Niki lányom két BA diplomát szerzett. Az egyiket a Zeneakadémián ének szakon, a másikat a Pázmány Péter Tudományegyetem lengyel-szlavisztika szakán. Büszke vagyok rájuk.

 

Több mint húsz éves tanári pályám alatt számos díjat kaptam. Emellett 1985-ben a Jeney Zoltán Fúvósötös Versenyen I. díjat, 2000-ben a Pestszentlőrinc Pedagógusa címet és Kodály-díjat, 2001-ben Artisjus-díjat, 2003-ban eMeRTon-díjat, 2015-ben a Terázváros Pedagógusa címet, valamint Prima Primissima közönségdíjat nyertem.

 

 

A lap bezárása